Te elképzelted már valaha, milyen lehet a Mikulás otthona? Milyen lehet a szobája, a műhelye, az istállója? Az én fejemben mindig olyan kép élt, hogy ez csakis valami nagyon meleget árasztó hely lehet, ahol minden a gyerekekről és az ajándékozásról szól. A játékról, amit a szánkózás vagy a korcsolyázás jelent... a melegről, amit a ropogó fa ád...az iciri-pici csomagokról, amik a kalendáriumról lógnak...a hópelyhekről és a csillagokról. No és természetesen egy nagy-nagy fotelről, amibe esténként bevackolja magát és a lurkók leveleit olvassa ezer- és millió szám.

Azt azért nem mondanom, hogy ez motivált anno, amikor az ikeás füles fotelunkat beszereztük, de kétségkívül ez volt a koncepcióm első alappillére, ahonnan a tervezés elindult. Egy héttel ezelőtt ugyanis kaptam egy olyan felkérést, hogy segítsek a Válba látogató Mikulásnak egy olyan enteriőrt megálmodni és megvalósítani, amiben a csemetéket fogadhatja. Nem volt sok idő a felkészülésre és igen költséghatékonynak is kellett lenni, így azt vállaltam, hogy a háttérhez szükséges anyag megvásárlásán kívül mindent saját bútorral és kiegészítővel fogok megvalósítani. Nem is olyan egyszerű egy nagy rendezvénysátorba otthonosságot vinni, de a kis színpadelem és a 20 méter barna vászon megadta azt a lehetőséget, hogy egy szobát alakítsunk ki az egyik sarokban. Nos, a szerelés  nagy részéért  ez a "burkolás" volt felelős, a dekorálás már gyerekjáték volt.

A füles fotel került a középpontba és ehhez képest helyeztük el a többi tárgyat. Külön kiemelném a szánkóra kötött korcsolyát, ami még az unokatestvéremé volt úgy 30 évvel ezelőtt. Nagyon markáns hatású volt a falnak támasztott létra is, ami a férjem DIY ruhatartó projektje volt és a hálószobánkból evakuáltam. Igyekeztem a különböző természetes anyagokra is nagy hangsúlyt fektetni, ezért báránybőr, fenyőkoszorú és Bereczki Zsuzsa alkotótársam ötletére fahasábok is bekerültek a szobába. Egy fotófalak készítésében tapasztalt barátnőm javasolta, hogy kellene az északi sark jelzése is , amit úgy alkalmaztunk a helyi adottságokhoz, hogy a lányaim Krokig ruhatartó állványára akasztottuk a Zsuzsa által készített 'északi sark', 'Kerek domb' és 'Páskom' elnevezésű függesztékeket. Ezen kívül kedveskedtem a Mikulásnak 'Ho-Ho-Ho' feliratú zászlófüzérrel és hímzőkeretbe applikált csillagokkal (vagy hópelyhekkel - ki minek látta). Természetesen az ajándékok sem hiányozhattak, amit a kalendáriumra akasztott kis csomagok szimbolizáltak.

Ahogy mondani szokták, a puding próbája az evés, ami a mi esetünkben a Mikulás érkezése és a meglepően nagy gyerekhad volt. A fotel mellett még egy segítő manócska is elfért, egy picit azért mégis aggódtam, mert a Nagyszakállú popsztárokat megszégyenítő népszerűségnek örvendett és már félő volt, hogy koncertbaleset történik... nagy tanulság, hogy legközelebb valamilyen guszta kis kordont is építenünk kell, hogy mindenkinek megfelelő figyelem jusson.

Szép hagyomány lenne, ha minden évben egy berendezett kis miliővel várnánk Télapót, hogy minden feltétel adott legyen a váli gyerekeknek a NAGY TALÁLKOZÁSRA! Ami engem illet, már most rengeteg új ötletem van, amivel idevarázsolhatjuk a messzi, északi csodahelyet!