A múlt szombat délután is nagyon izgalmasan telt, mert a mostani csapat is nagyon jó érzékkel, nagyfokú kreativitással nyúlt a kerettémákhoz. Kibővült a füzérek helye is, ahová kerülni fognak. Erzsi (a Picikártya megálmodója) például a nappali olvasósarkába készített 'READ' feliratot, Virág pedig a fotófalukhoz választotta a 'PILLANATOK' szót, ami miatt rögtön be is vezettük a minifüzér kategóriát, hiszen ez a normál méretezésben egy kezelhetetlen hosszúságot eredményezett volna. :-) Egy másik kedvencem Brigi füzére volt, aki kisfiának neve mögé még egy lufi képet is kért, amihez fonalból ragasztott egy masnit, de imádtam Marcsi 'ROZINA' feliratát is, mert a szürke-fáradtrózsaszín kombinációjú cirmos pompom mindent vitt. Különleges volt, hogy egy még pocaklakó számára is készült felirat kapucsínó színvilágban, ami szerintem az elkövetkező trend lesz, nagyon várom a szobácska többi részletét! 

Azt hiszem a legmarkánsabb közös pont a mostani résztvevőkben a házbővítés, házépítés, lakás-felújítás volt és így ha kicsit ironikusan is, de tudtuk/tudták egymást bátorítani az elkövetkezendő nehézségekben. Jó volt egy kis lakás-szépítéssel ráhangolódni a témára. A második projektnél a legnehezebb azt hiszem a faliújsághoz való textil kiválasztása volt, de persze a döntés meghozatala után nagyon felpörögtek a résztvevők, hogy a szemük előtt már megjelent összképet gyorsan megvalósítsák. Jó emberek, jó hangulat, gyönyörű munkák. Így tudnám összefoglalni a 2. Gyerekszoba-dekoráció DIY workshopot.

Novemberben új, rövidebb, egy projektes workshopok indulnak, készülődve már egy kicsit decemberre. Az időpontok valószínűleg hétköznap vagy vasárnap délutániak/estiek lesznek. Mindezekről hamarosan jönnek a részletek! :-) 

Nagyon sokan érdeklődtetek már, hogyan sikerült a kislányszoba dekorja, ezért igyekeztem alaposan dokumentálni az eredményt. Egy picit izgultam, hogy minden elkészüljön időre, hiszen aztán 700 kilométert kellett utaztatni a komplett csomagot a szükséges szerszámokkal együtt. Az előkészületek feszített tempóban haladtak, volt, hogy naponta két csomag is érkezett és egymást váltották a polcok a rögtönzött festő asztalomon. Festettem festék spray-vel, dekorfestékkel, aminek színét én magam kevertem három szín felhasználásával. Korábban nem mertem ilyenre adni a fejem, de szerettem volna Lévai Dóri mesés printjeihez és a selyempapír pompomokhoz igazítani a képtartó színét, ezért most összeszedtem a bátorságomat. Persze igyekeztem a drága szülőket is bevonni, így az egyik este a lányaink elalvása után hajtogattuk lelkesen a selyempapír pompomokat (werk fotók később), egy másik este pedig a világtérképet applikáltuk a meglévő parafa táblára. Különösen a hajtogatás volt emlékezetes, mert az apukák kézügyessége révén olyan egyedi formájú gömböcskék születtek, hogy a többit inkább átvállaltuk Kata barátnőmmel. Kizárólag abból az okból, hogy a különleges formák jobban érvényesüljenek. :-)Egy összehangolt csapatmunka (meg egy jó adag Micimackó mese és játszótéri evakuálás) keretében sikerült mindent az eredeti elképzelések alapján berendezni. Na jó, egy icipici változtatással, mert a selyempapír bojtokból álló girlandot leszavaztuk a fagyis girlandok javára, amelyek Emma (2)  szülinapi zsúrjáról maradtak.

Egy gyerekszoba különleges helyet foglal el egy otthonban és a szülők szívében is, ezért nem csoda, hogy az elkészült tuning után egy picit meghatódtunk. Ez és a lányok örömteli arca is a legkedvesebb pillanatok közé fog tartozni, amit ez az utazás adott nekem. Laura (4) másnap már büszkén magyarázta nekem, hogyan is fogja majd bejelölni a világtérképen, amikor apukája legközelebb elutazik, és természetesen a Balaton apró kis kék foltját is mindig megkerestük. A polcok hamarosan megtelnek újabb emlékekkel, képekkel, amik hírül adják, hogy ebben a szobában két fantasztikus kis emberke lakik. ♥

Nagyon jó érzés megtapasztalni, hogy a közös alkotás milyen jól összehozza az embereket! Noha azt gondolhatnánk elsőre, hogy ez valamilyen magányos tevékenység, az igazság nagyon távol áll ettől. Együtt készíteni valamit nagyon inspiráló, hiszen nem csak a produktum a fontos, hanem a folyamat is! Ahogyan sok utazásnál sem a cél a lényeg, hanem maga az út.

Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy csupa nyitott és közvetlen ember gyűlt össze nálunk múlt szombaton, ami garantálta a jókedvet. Teljesen véletlenül csupa kisgyermekes anyuka verbuválódott össze, ezért rengeteget anekdotáztunk a gyerkőcökről, és saját magunk csetlésein-botlásain is jókat nevettünk. Olyan érzésem volt, mintha egy két éve tartó klubdélután egyik ülésén vennék részt, ahol egyébként készítünk is valamit az otthonunkba. Senki nem mondta volna meg, hogy nem egy összeszokott társaságról van szó! Az anyaságon kívül mindannyiunkban közös pont volt, hogy szeretjük szép, igényes, kézzel készült dolgokkal körülvenni magunkat és családunkat. A napi rutinfeladatok után nagyon jólesett létrehozni valamit, amit senki sem eszik meg vagy piszkol össze öt percen belül. Jólesett befejezni a saját mondatainkat és lelkiismeret-furdalás nélkül nassolni, a csendről nem is beszélve. :-) Szóval kikapcsolódtunk!

No de nézzük, mik készültek! Először  a zászlófüzéreknek "estünk neki", ahol kiderült, hogy a pompom-gyártás nem ajánlott ínhüvely-gyulladás esetén. :-) Külön örültem neki, hogy nem csak a gyerkőcök nevei (az állatos betűtípus nagyon menő egyébként), hanem egyéb feliratok is készültek. 

Ezután sem volt egyszerű a kérdés, hogy ki milyen textilt választ a faliújsághoz?! Voltak nagy dilemmák, de nagyon jól támogatták egymást is a résztvevők és én is igyekeztem jól körbejárni, hogy hova, milyen környezetbe is fog kerülni a tábla, így gyorsan megszülettek a döntések. Figyelemreméltó, hogy például ugyanannak a textilnek a felhasználásánál is mekkora különbséget hozott az eltérő színű rajzszögek és azok sűrűségének variálása!

Október 14-én folytatjuk, új csapattal, új ötletekkel... Én már nagyon várom! 

Sokáig azt gondoltam, hogy akkor van kész egy helyiség, legyen szó akár konyháról akár gyerekszobáról, ha bebútorozzák. Ma ezt az állapotot csak félkésznek tartom. Különösen így van ez akkor, ha nem egyedi, hanem nagyáruházi forrásból származnak a portékák. Az IKEA egy biztos, jó minőségű és jól használható ALAPOT teremt, amit meg kell tölteni - a SZEMÉLYISÉGGEL. 

Legújabb "alanyaim" két örökmozgó, ellenállhatatlan kislány, akik hiába laknak több száz kilométerre tőlünk, nem érezzük a távolságot, mindig ott vesszük fel a fonalat, ahol utoljára letettük. Már annak is örülünk, hogy egy ideje nem 1200, hanem "csak" 700 kilométert kell megszámlálni a két főhadiszállás között. Az új, közelebbi otthonuk jóval tágasabb is az előzőnél, így egy csodaszép és világos szobába költözhettek a lányok. A bútorok szinte kivétel nélkül az IKEA-ból valók és remekül szolgálták eddig is a lányokat, így természetesen cseréről szó sem volt. Amit viszont régóta ígérget az édesanyjuk, Kata, hogy egyszer szabadon garázdálkodhatok mint dekoratőr, most végre elérkezett. Tényleg szinte csak dekorról van szó, mert sem könyvtárolást, sem más rendszerezést nem kell megoldani, a feladat inkább az, hogy a szoba is reprezentálja azt a vidámságot, ami úgy általában a négy éves Laurára és a két éves Emmára jellemző.

Adottságok és inspiráció

Lássuk a lányok szobáját:

A Pinteresten gyűjtöttem inspirációkat, amelyeknek szelídített változatát szeretném a szobában megjeleníteni. A bútorok fehérek, a meglévő kiegészítők színei a púderrózsaszín, a menta és a szürke árnyalatai, valamint a mennyezeti lámpán és a könyvtárolón csillag motívumok jelennek meg. Erre szeretnék ráerősíteni olyan elemekkel, amelyek menők, de nem drágák. Ezt nyilván egy jó adag DIY munkával tudom/tudjuk megoldani, de ez szerintem inkább jutalom, mint büntetés. 

 Fotók: https://hu.pinterest.com

Laura kuckója

Nézzük pontosan, hogy mi hova kerül!

Lauráé a Hemnes kanapéágy, ami az alatta lévő fiókos tárolókkal szuper megoldás, egy ágytakaró azonban még hiányzik. Ide egy egyszerű, rózsaszínű Fabrina ágytakarót választott Kata. Az ágy fölé képtartó polcok kerülnek, amiket már legalább fél éve megvettem egy leárazás alkalmával, egyszer majd jó lesz valamire! felkiáltással. Ezeken családi fotókat szeretnének kiállítani, mivel az édesanya fáradhatatlan a lányok legjobb és legcukibb pillanatainak megörökítésében.

Hogy némi játékosságot is belevigyünk, javasoltam egy-két vidám print vásárlását. Szerencsére az egyik anyuka-ismerősöm (néha még meglepődök hogy ilyen kategóriám is van már :-)), Lévai Dóri, grafikus és nem mellesleg szuper képeket is fest például fára is, amikről printek is készültek. Itt nézheted meg munkáinak egy részét. Az egyik ilyen kollekcióban pont a menta szín dominál, a téma pedig abszolút a fellegekben jár, így két darabra rögtön le is csaptunk.

Emma kuckója

Emma egyelőre rácsos ágyban alszik, aminek cuki rózsaszín ágyneműje abszolút passzol az összképbe, ide extra takaróra nincs szükség. Ami itt az igazi szépség lesz, azok a kis vityillók a falon. Házikó polcot már korábban készített a férjem balsafából, (ami egy igen elterjedt faanyag nemcsak a modellezésben) de ez a folyamat elég időigényes, így egy félkész verziót kerestem. Kaphatók ugyanis nagyon gyönyörű színes házikók is, de ezek nem olcsók. Szerencsére gyorsan rábukkantam erre a 2 darabból álló natúr szettre, amit akrilfesték sprayvel fogok gyorsan és látványosan feltuningolni. 

Ide is kerül még egy rövidebb képtartó polc, ami ugyancsak rózsaszín festést fog kapni. Alá pedig egy közös kis DIY munka eredménye fog kerülni, nagy példaképem, Hosszú-Bárdócz Éva, nyomán. Egy egyszerű, de bájos selyempapír girlandot tervezünk együtt készíteni. Egy kicsit babra munka, nem tudom, hogyan tudjuk a feladatot négy gyerkőc mellett abszolválni, de megpróbáljuk. :-) 

Az asztalka fölé kerül a kedvenc ötletem, egy világtérkép parafa táblára applikálva. Mivel a magyar család külhonban él, a Magyarország-Németország útvonalat számtalanszor bejárja a család szűkebb és tágabb környezete, és az édesapa is sokszor indul üzleti útra a világ valamely pontjára, ezért szerettem volna, ha ezt kézzel fogható módon is követni tudják a lányok. A megrendelt natúr fa rajzszögekkel be tudják majd jelölni, ki hol van éppen. Ha marad időnk és kedvünk, akkor pedig egy textillel bevont faliújságot is elkészítünk, hogy Kata se maradjon ki a workshopolásból. :-) 

Ezúttal nem csak az oldalfalakkal foglalkozunk, bevonjuk a mennyezetet is a kápráztatásba a selyempapír pompomokkal, amit a Karcsi papírból rendeltem, természetesen rózsaszín, menta és szürke színekben.

Bár még sok munka vár, már most imádom az új szobát, ami teli lesz játékossággal és jókedvvel, ahogyan a lakói is, Laura és Emma. 

Folytatás következik...

A szeptemberi Pici Piacon egészen sokáig ácsorogtam a Nobile standjánál. No nem a hálózsákok miatt, az nálunk már nincs terítéken (pedig azok is csodaszépek), hanem a cérnaképek miatt. A márka "gazdája", Csepreghy Rózsa munkái igazi telitalálatok az olyan DIY- rajongók számára mint én. A piacra éppen egy zsiráfos és egy kalózhajós cérnaképet hozott magával (de a honlapon többféle alkotás is megtekinthető), amik remek példák arra, hogyan lehet egy "régi" technikát a mai igényeknek megfelelő, modern stílusban interpretálni.

Szerintem most sokan a homlokukra csapnak - ahogyan én is tettem :-) - hiszen innen vagy onnan, de szinte minden háztartás dekorációi között megtalálhatók voltak a cérnaképek a 90-es években (én ugyebár csak a saját gyerekkoromról tudok nyilatkozni). Akkoriban nem igazán voltam elájulva ezektől a munkáktól, hiszen az én családomé például feketére festett deszkára applikált többszintes piros-fehér cérnarengetegből állt. Bár látszott rajta, hogy sok időt igényelt az elkészítése, nem igazán tartottam tetszetősnek. Bezzeg a Nobile képeit! A fehér lazúrral duplán mázolt nyírfa alapon bájos sziluettek jelennek meg, élénk színű cérnával dekorálva. Rózsát is az édesapja inspirálta, aki a katonaévek alatt sok ilyen technikájú képet készített, de a módszert és a témát már saját magának fedezte fel a vállalkozó édesanya.

Fotók: https://www.nobile.hu

Egy ilyen kép elkészítése körülbelül három órát vesz igénybe, de ebben már benne van a személyes rutin, kezdőként biztosan több bíbelődéssel kell számolni. Ahogyan Rózsától megtudtam, külföldön ez nagy divat, rengeteg oktatóvideót lehet ehhez is találni (keresőszó: string art!):

Az (is) a klassz ezekben az alkotásokban, hogy nemcsak a cérnák színe és vastagsága ad változatosságot a képeknek, hanem a hurkolás menete és az alátét is, amibe a szögeket verik. Nagyon elterjedt a fa, a karton, a feszített vászon, a habkarton használata is, de első tapasztalatszerzéshez jó választás lehet a parafa. IKEÁS edényalátétekből varázsolt gyönyörű képeket a Masni dekoráció csapata is, ami egyrészről nagyon alacsony költségvetésű projekt, másrészről viszont látványos és amatőrként is nyugodtan bele lehet vágni. A teljes munkafolyamatról itt olvashatsz részletesen.

Fotók: http://masni.cafeblog.hu

Ha kellő tapasztalatot szerzel, belevághatsz egy kicsit nagyobb munkába is :-). Azt hiszem, ezek már a haladó szintet képviselik:

Fotók: https://www.etsy.com/

Mostanában nagyon sokat olvastam a mesék fontosságáról, csodatévő erejéről. Fantasztikus, hogy milyen sokféle síkon mozgatja meg a gyermekek kreatív energiáit és gyógyítja lelküket. A legutóbbi Lengemesék téli köteténél (írta Berg Judit) szinte tapintani lehetett a feszült izgalmat és hallani a belső moziszalag pörgését. Teljes függés volt! De ez nemcsak a gyerekekre érvényes, én legalább annyira élvezem a jó gyerekkönyveket, mint a lányaim. Igaz, az én monotónia-tűrésem sokkal gyengébb az övéknél, de türtőztetem magam és csak körülbelül egy tucat alkalom után lázadok fel, hogy 'váltsunk már kérem szépen!'. Nemcsak saját példányaink vannak, előszeretettel kölcsönzünk a váli könyvtárból is, alkalmanként 6-8 darabot. Janka még nem volt három éves, Róza pedig csak úgy 8-10 hónapos lehetett, amikor beiratkoztunk (nemhogy olvasni, de Róza még járni sem tudott ekkor), és azóta nem telik el úgy hónap, hogy ne látogatnánk el oda. Egy szerény falusi könyvtár is kultikus hely számukra, nemhogy a Gellért téri Pagony könyvesbolt. Ez egy fantasztikus specializálódott könyváruház, ami már az üzlet dizájnjával is telitalálat, nemhogy a kis játszósarokkal, igényes és szép megvásárolható játékokkal, büféjével. Itt le lehet ülni olvasgatni, utána egy finom kekszet elmajszolni... ünnepnap, amikor eljutunk oda. 

Nem csoda, hogy ki is növünk minden könyvespolcot, amit eredetileg terveztem... ez legyen a legnagyobb bajunk! :-) Viszont ha már így alakult, gondoltam csinálok egy személyes válogatást a kedvenc könyvtartó alkalmatosságaimból, hátha van még egy ilyen későn érő fanatikus, mint én. :-)

1.

A lányaim és az unokahúgom szobájában is a kisebb befogadóképességű, de annál reprezentatívabb képtartó polcokra szavaztunk. Az IKEÁ-ban vásároltuk (MOSSLANDA névre hallgatnak) a képtartókat, jelenleg 55 és 115 cm-es kivitelben kaphatók. A rövidebb 995-, a hosszabb 2490 Ft-ba kerül. Ez egy galéria-típusú megoldás, nagyon jól látszik a könyvek borítója (ergó áttekinthető), ami nagyban megkönnyíti a gyerekek számára a választást. 

2.

Szintén kisebb mennyiségű könyv tárolására alkalmas a következő IKEA HACK. Fűszertartó polcokból egy átfestéssel (természetesen a gyerekszobához igazítva) a lurkó által is kezelhető lakberendezési tárgy válhat. Gyerekbarát olvasósarkok elengedhetetlen kelléke, amely 995 forintos darabárával még pénztárcabarát is!

Fotók: https://hu.pinterest.com

3.

Szintén az alkotókedvű szülők figyelmébe ajánlom az egyszerű faládák újragondolásából született, változatosan kombinálható és festhető polcokat. Igazából csak a rendelkezésre álló hely szabja meg, hogy a falra fúrva, görgőkön gurulva vagy szabadon álló bútorként debütál. Az IKEÁS KNAGGLIG natúr faládák mérettől függően 1990-, illetve 3490 forintos áron érhetők el.

Fotók: https://hu.pinterest.com

4.

Indusztriális vizekre átevezve mindenképpen ki kell aknáznunk a drótkosarakban lévő lehetőségeket. A H&M-ben most nagyon sokféle méretből és színből választhatunk, de irodaszer boltokban is érdemes keresgélni. Íme néhány egyszerű ötletadó, hogy a falra rögzítve milyen markáns hatást érhetünk el, ráadásul így még a festéssel sem kell bajlódnunk. Nagyobb gyerkőcöknél ideális megoldás.

Fotók: https://hu.pinterest.com

5.

Akiknek fontos a lakáson belüli mobilitás és szeretik a kompakt megoldásokat, azok vásároljanak egy konyhai zsúrkocsit, és pakolják ebbe könyveiket. Az alacsonyabb árfekvésűek öt-hatezer forinttól érhetők el, a modernebb kivitelűekért bizony tíz-tizenkétezer forintot is elkérnek. Az IKEÁS RÅSKOG sokféle színben választható, minden otthonban kétség kívül megállja a helyét.

Fotók: https://hu.pinterest.com

+1

A könyvespolcok royce rolls-a nálam most ez a csoda, amit egy kedves barátnőm rendelt kislányának. A kisbútor 3 +1 (rejtett hátsó) polccal rendelkezik és görgőkkel van ellátva a könnyű mozdíthatóság kedvéért. Azt nem tudom, hogy Magyarországra is szállítanak-e, de szerintem akkor is érdemes a gyártó cég honlapján nézelődni, mert gyönyörű kivitelű termékeik vannak, amik egy része akár DIY is megvalósítható. Sajnos nemcsak kialakításával, hanem árával is viszi a prímet, leginkább nagycsaládi ajándéknak tudom elképzelni.

Fotók: http://www.vertbaudet.de

Akármire és akármibe is pakoljunk, a lényeg a mesék varázslatos erejének átérzése, ami vigasztal, lelkesít, megnevetett, megerősít. Nem szégyellem, még engem is...minden nap! :-)

Sokat gondolkodtam rajta, mitől válik egy házból otthon és mitől lesz egy helyiségből gyerekszoba. Szerintem nem attól, hogy úgy néz ki, mintha egy katalógusból húzták volna ki. Persze jó, ha van összhang a bútorok, a burkolat, a színek és textíliák között, és van némi dekoráció is. De ez még kevés. Kell még valami plusz. És ezt a pluszt azt az ember teheti bele, aki összeválogatja, átfesti, megvarrja, kivágja, megragasztja, vagyis munkálkodik az anyagokon, tárgyakon, falakon. Észrevétlenül, szép csendben lelket visz a térbe, amitől jó érzés lesz oda bemenni és bent is maradni. Számomra ilyen Lelle szobája. Bár idestova egy éve lakja kis birodalmát Nagytétényben, mostanra érkezett meg igazán. Szépen lassan összeálltak a részletek a szülők fejében, ahogy belakták a teret és ráéreztek, mi hogyan működik jól. No és persze ötleteltünk közösen is. Ebben hatalmas erő van. Ha gondolkodsz valamin, legyen az bármilyen apróság, oszd meg valakivel aki nyitott rá, hiszen egy ötletmorzsából egész koncepció formálódhat. Mi ilyen csapatban tettük össze amit gondoltunk, és szépen lassan kikristályosodott, milyen a számukra ideális állapot. A munka tervezéssel indult. Volt egy alapkoncepciónk, amelyben felosztottuk a szobát kisebb részekre.

A szobába belépve bal oldalon kapott helyet a kiságy és a pelenkázó (pihenés és ápolás). A bútorok feletti hatalmas falszakasz nagyon-nagyon üresnek hatott, ordított némi dekorációért. Ehhez funkciót nem társítottunk, szerepe csupán a gyönyörködtetés. Egy hatalmas leárazás alkalmával vettem egy három darabból álló méhsejt polc kollekciót a Jysk-ben, amit dekorfestékkel fehérre festettem. Ezekbe cuki plüssök és HobbiZsó gyönyörű zsiráfja került. A polcok felé álmodtuk Lelle névfüzérét, melynek elkészítéséről itt olvashatsz.

A kiságy melletti, ablakok közötti rész lett a szoptatás helye és a pihe puha kincsek menedéke. A lomtalanításból menekített, újrakárpitozott, újrafestett karosszék nagyon jó szolgálatot tett. Julinak, az édesanyának, így legalább volt némi esélye a nagyobb testvérke lefoglalására is etetés közben. :-) Az itt látható faláda családi örökség, aminek megmentése, új funkcióval való felruházása nagyon fontos szempont volt. Kincsesládaként tökéletesen megállja a helyét! A függöny és az egyszerű lámpa búra is belesimul a vidám színvilágba.

Az ajtóval szembeni másik kis sarok pedig egy igazi olvasós, bekucorodós hely lett. A kanapéelem, kiegészítve a Juli által varrt párnákkal (az IKEÁS DAGGSKÅL méteráruból), a játékdobozzal és a képtartó polcokkal telitalálat lett, amit a Szabolcs (apa) által rendelt csodaszép falmatrica-szett (amiről korábban itt írtam) gyönyörű keretbe foglalja. Jó ötlet az öntapadós képek feltuningolására a (szintén filléres beszerzésből származó) madárházikóval való kiegészítés, így számomra egy vagány 3D hatású dekorelemmé lépett elő.

Ha számba vesszük a tárgyakat, láthatjuk, hogy van új és régi, átalakított, kiegészített, kézzel készített, újragondolt, örökölt elem is. Számomra ez az egyveleg adja a szoba egyedi hangulatát. Mindenki hozzátette magából a legjobbat, ami a család otthonának igazi kis oázisává varázsolta Lelle birodalmát. Ahogyan a csöppség nő, természetesen szükség lesz változtatásokra, de biztos vagyok benne, hogy az is ehhez hasonlóan ötletes és különleges lesz. És ami a legjobb, minden részletnek története van. A történeteknek pedig varázsereje. 

A legjobb ötletek gyakran egészen hosszú utat járnak be, amíg elérik végleges formájukat. Amikor egy meleg nyári napon strandolni mentünk a csajokkal, nem is sejtettem milyen meglepetés vár majd ránk otthon. Bár a férjem jelezte, hogy segít barkácsolni egyik kollégájának, aki a Bátor Tábor lelkes önkénteseként valami szuper feladatot talált ki a gyerekeknek, valamiért nem gondoltam rá, hogy ez nálunk fog zajlani. Nyugalomban indultunk el a két nappal korábban kitakarított garázsból. Volt ám lélegzet-elakadás, amikor hazaértünk! Két tetőtől talpig fűrészporos emberke pislogott ránk a porban úszó teremből...Igen hangosan sóhajthattam, de Ádám (a kolléga) rögtön biztosított róla, hogy addig nem megy haza, amíg nem lesz rend. :-) Szerencsére van két lányunk, akik hamar kizökkentettek lefagyott állapotomból, hiszen teljesen fellelkesültek. Rögtön hozták a fényképezőgépet, nagyon sok egyedi kompozíciójú képet készítettek, és természetesen egyfolytában nyaggatták a verejtékes szakikat, hogy nekik is készítsenek egy ilyen repülő csodát... Azt hiszem ezt az utolsó fázist volt a legnehezebb abszolválniuk a lelkes barkácsolóknak. :-) De megérte, mert elakadt a szavunk a produktumtól, egy alkatrészeire szedhető csodálatos fa repülőgépről...

A táborozó gyerekeknek szánt feladat kettős volt, egyrészt a részek (amiket később élénk színűre festettek) megtalálása, valamint a repcsi megépítése. Szerencsére nem csak minket nyűgözött le ez a légibusz, hanem a táborozókat is. :-)

Napokkal később aztán gyakorlatilag szembejött velem egy DIY gyermekpolc, naná hogy repülőgép témában. El is küldtem a lelkes alkotóknak, hogy felőlem indulhat a széria-gyártás, és noha elsőre csak viccnek gondoltam, a férjem azonnal rábólintott.

Fotó: https://hu.pinterest.com/

Már csak meg kellett keresnünk a célszemélyt, akit a harmadik születésnapját ünneplő kis keresztfiunkban meg is találtunk. :-) A járművek szeretete adott volt, jelenleg a kukásautó a favorit, de az egyéb munkagépeket is nagyon kedveli Doma. Saját szobájában bőven van tér és lehetőség a fiús motívumoknak, s mivel egyelőre csak néhány kisebb méretű autós/motoros falmatrica van a falon, nyugodt szívvel mertünk egy ilyen projektbe belevágni. A gyalult deszka fatelepről, a rézcsövek apósomtól (használt állapotban), a propeller egy makett boltból, a kerekek szekrénygörgőkből származnak. Így egyszerre volt valami új, valami régi, valami átfestett és valami átalakított is a projektben. Néhány munkaórába beletellett ugyan az építés és jutott egy kis festés nekem is, de a végeredmény még nő létemre is megdobogtatta a szívem! Praktikus tanácsok a festéssel kapcsolatban: a kezeletlen gyalult deszkát az IKEA-ban vásárolt VÅRDA fapáccal kezeltem, ami egy átlátszó védőréteget ad, miközben megőrzi a fa természetese megjelenését. A műanyag propellert HARZO-val alapoztam, amire aztán két réteg fekete akrilfesték került.

Szó mi szó, igen karakteres lett.. méltó dísze egy fiúszobának. Azt hiszem, mi voltunk a legizgatottabbak ezen a szülinapon, bár korábban azt hittem, hogy egy hároméves lurkót nem lehet ebben lepipálni. Mindenkinek nagyon tetszett, de a legnagyobb dicséret Domától, a keresztfiunktól érkezett, aki lelkesen segített az optimális hely megtalálásában és a pozicionálásban is (a kanapéról feltétlenül el kell érnie a propellert, hogy megpörgethesse). Este, amikor már minden vendég hazament, azt mondta szüleinek: "nagyon szeretem ezt a repülőt". Ennél szívmelengetőbb visszajelzést nem is kaphattunk volna! Ez az érzés semmivel sem összehasonlítható! :-) Köszönjük!

Bár sok koncepció formálódott a fejemben Janka első óvodai évéről, utólag leginkább a hullámvasúthoz tudnám hasonlítani. Nemcsak az érzelmek váltakoztak nagy intenzitással az új emberek, új környezet, az anyáról való leszakadás, a kistestvér miatti féltékenység miatt, hanem az egészség-betegség meccsében is eléggé alulmaradtunk. Az első két hónap meglehetősen jól indult, de aztán tavaszig, illetve tavasztól nyárig (vagyis a tanév végéig :-)) számos baktérium, vírus és miegymás megfordult nálunk. Szerencsére kórházi kezelésig nem fajultak a dolgok, de azért elég kimerítő volt a gyerekek két napos késleltetéssel indult nyavalyái, amit meggyógyulásuk pillanatától én folytattam, mondanom sem kell, hogy sokkal hosszabb lefutással. :-) A legmaradandóbb élmények egyike a hasmenéses betegségek voltak, ami olykor lázzal is párosult. Mivel Róza, a kisebbik lányom igen vékonyka alkat, ezért mindig nagyon aggódtam, hogy ennek komoly következménye lesz. A második év már határozottan jobb volt, megúsztuk röpke három masszív hónappal, és már az én szervezetem is sokkal ellenállóbbá vált a kórokozókkal szemben, de arra gondoltam, gyúrhatnánk még egy kicsit a dolgon. Az előbb említett hasmenés okán jó szolgálatot tettek a probiotikumok, amik most újra előtérbe kerültek.

Egy ismerősöm munkája kapcsán hallottam a ProGastro élőflórát tartalmazó étrend-kiegészítőiről. A probiotikumok nagy népszerűségnek örvendenek manapság, hiszen négyféle módon hathatnak az emberi szervezetre (Dr. Novák Hunor cikkéből) :

1. A „rossz” mikroorganizmusokat visszaszorítják a bélflórában
2. A bél barrierfunkcióját javítják (kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok)
3. Pozitív hatással vannak az immunrendszerre
4. A fájdalomérzetet módosítják. 

Rengeteg mindenen múlik, hogy melyik a nekünk való probiotikum és persze az sem igaz, hogy csodaszer. Mindenesetre mi most belekezdtünk egy két hónapos kúrába a gyerekekkel együtt, és én már azt is sikerként könyvelném el, ha idén elkerülne a hasmenéses nyavalya, amire így jó esélyünk van. Magunknak a ProGastro Aktív-ot, a gyerekeknek pedig a ProGastro Kid-et szereztem be.

Fotók: https://progastro.hu

Körülbelül két hete kezdtük a szedésüket és az a gyakorlati tapasztalatom, hogy a lányok a reggeli/esti (attól függ, mikor kérik) kakaójukkal fogyasztják legszívesebben, mert csupán vízben elkeverve nem ízlik nekik. Bízom a készítményben, remélem jó eredményekről számolhatok majd be!

Minden ezzel a két, kézzel varrt kulcstartóval kezdődött. Szerettem volna meglepni a férjemet beköltözésünk alkalmából, és amikor megláttam ezeket a mindenféle színben pompázó, kedves kis darabokat, rögtön tudtam, hogy ezek azok, amiket keresek. Ahhoz képest, hogy maga az építkezés milyen hosszadalmas volt (ez persze relatív :-)), hiszen bő másfél évig teljesen kitöltötte  a mindennapjainkat, a birtokba vétel maga igen sebtiben történt. 2011. december 23-án még mindenféle szakemberrel együtt végeztük az utolsó simításokat, hogy aztán 24-én, egy szinte üres lakásban, félidős várandósan (ami engem illetett :-)) lerogyjunk az első igazi közös karácsonyfánk alá. Ekkor vettem elő az én kis ajándékomat, aminek az átadására ma is kristály tisztán emlékszem, Hiába volt a fejemben háromféle forgatókönyv is, amelyekben azt ecsetelgettem volna, hogy milyen hálás és büszke vagyok, amiért a kukoricaföld helyén, a semmiből megálmodtuk és megépítettünk a házunkat, hogy olyan kitartással és egymás iránti szolidaritással dolgoztunk az otthonunkon, ami túlszárnyalta minden képzeletemet, vagy hogy olyan alapot teremtettünk, ami kompromisszumok nélkül a mi családunkat szolgálhatja, nem tudtam elmondani semmit. Félidős várandósan ilyesmiket csak elképzel az ember, de megszólalni nem, csak sírni tud. Egy kismamával pedig illik együtt érezni, úgyhogy potyogtak a könnyek rendesen. Így később is, valahányszor erre a kulcstartóra néztem, ez jutott eszembe. Kellenek az ilyen emlékek! Ha bepiszkolódott, kimostam, ha elszakadt, megvarrtam. 5 év után sajnos nem bírta a strapát velünk, így meg kellett válnunk tőlük...

 Fotók: http://bardoczeva.hu/

Ezek után  még szép, hogy megjegyeztem az alkotó, Hosszú-Bárdócz Éva nevét. Rengeteget néztem többek között a varrási és bútorfelújítási projektjeit és szívesen olvastam a bolhapiac-beszerzési élményeit is. Alig vártam, hogy másik munkával is megörvendeztessen, ezért egyik születésnapomra négy darab általa varrt ráncolt körpárnát rendeltem.

 Fotók: http://bardoczeva.hu/

Azóta is a nappalink díszei, nagyon imádom őket! Azt hiszem, ezek voltak az alapok. Az elmúlt években már se szeri se száma Éva alkotásainak. Amióta "új" otthonba költöztek, megszaporodtak a bútorfelújítási, otthonszépítési feladatok, s mivel két gyerkőce is van, a nekik szánt lakberendezési tárgyakból és kiegészítőkből is akad bőven. Többféle festékkel is dolgozik és gyakorlatilag művészi szinten űzi a különböző színek keverését. A Lignocolor krétafestékek gyártója is felfigyelt erre és ma már kapható a Storm fantázianevű krétafesték, amit Évi kevert ki. Alázattal, páratlan stílusérzékkel nyúl mindenhez, nem csoda, hogy az ő facebook oldalát nézegetem, ha valami szépre vágyom. Nem vagyok ezzel egyedül, hiszen ma már több mint huszonegyezer ember követi a munkásságát. És ami a legjobb, hogy nemsokára megérkeznek az újabb "Otthon" kulcstartóink, Évi műhelyéből. :-)