Sokat gondolkodtam rajta, mitől válik egy házból otthon és mitől lesz egy helyiségből gyerekszoba. Szerintem nem attól, hogy úgy néz ki, mintha egy katalógusból húzták volna ki. Persze jó, ha van összhang a bútorok, a burkolat, a színek és textíliák között, és van némi dekoráció is. De ez még kevés. Kell még valami plusz. És ezt a pluszt azt az ember teheti bele, aki összeválogatja, átfesti, megvarrja, kivágja, megragasztja, vagyis munkálkodik az anyagokon, tárgyakon, falakon. Észrevétlenül, szép csendben lelket visz a térbe, amitől jó érzés lesz oda bemenni és bent is maradni. Számomra ilyen Lelle szobája. Bár idestova egy éve lakja kis birodalmát Nagytétényben, mostanra érkezett meg igazán. Szépen lassan összeálltak a részletek a szülők fejében, ahogy belakták a teret és ráéreztek, mi hogyan működik jól. No és persze ötleteltünk közösen is. Ebben hatalmas erő van. Ha gondolkodsz valamin, legyen az bármilyen apróság, oszd meg valakivel aki nyitott rá, hiszen egy ötletmorzsából egész koncepció formálódhat. Mi ilyen csapatban tettük össze amit gondoltunk, és szépen lassan kikristályosodott, milyen a számukra ideális állapot. A munka tervezéssel indult. Volt egy alapkoncepciónk, amelyben felosztottuk a szobát kisebb részekre.

A szobába belépve bal oldalon kapott helyet a kiságy és a pelenkázó (pihenés és ápolás). A bútorok feletti hatalmas falszakasz nagyon-nagyon üresnek hatott, ordított némi dekorációért. Ehhez funkciót nem társítottunk, szerepe csupán a gyönyörködtetés. Egy hatalmas leárazás alkalmával vettem egy három darabból álló méhsejt polc kollekciót a Jysk-ben, amit dekorfestékkel fehérre festettem. Ezekbe cuki plüssök és HobbiZsó gyönyörű zsiráfja került. A polcok felé álmodtuk Lelle névfüzérét, melynek elkészítéséről itt olvashatsz.

A kiságy melletti, ablakok közötti rész lett a szoptatás helye és a pihe puha kincsek menedéke. A lomtalanításból menekített, újrakárpitozott, újrafestett karosszék nagyon jó szolgálatot tett. Julinak, az édesanyának, így legalább volt némi esélye a nagyobb testvérke lefoglalására is etetés közben. :-) Az itt látható faláda családi örökség, aminek megmentése, új funkcióval való felruházása nagyon fontos szempont volt. Kincsesládaként tökéletesen megállja a helyét! A függöny és az egyszerű lámpa búra is belesimul a vidám színvilágba.

Az ajtóval szembeni másik kis sarok pedig egy igazi olvasós, bekucorodós hely lett. A kanapéelem, kiegészítve a Juli által varrt párnákkal (az IKEÁS DAGGSKÅL méteráruból), a játékdobozzal és a képtartó polcokkal telitalálat lett, amit a Szabolcs (apa) által rendelt csodaszép falmatrica-szett (amiről korábban itt írtam) gyönyörű keretbe foglalja. Jó ötlet az öntapadós képek feltuningolására a (szintén filléres beszerzésből származó) madárházikóval való kiegészítés, így számomra egy vagány 3D hatású dekorelemmé lépett elő.

Ha számba vesszük a tárgyakat, láthatjuk, hogy van új és régi, átalakított, kiegészített, kézzel készített, újragondolt, örökölt elem is. Számomra ez az egyveleg adja a szoba egyedi hangulatát. Mindenki hozzátette magából a legjobbat, ami a család otthonának igazi kis oázisává varázsolta Lelle birodalmát. Ahogyan a csöppség nő, természetesen szükség lesz változtatásokra, de biztos vagyok benne, hogy az is ehhez hasonlóan ötletes és különleges lesz. És ami a legjobb, minden részletnek története van. A történeteknek pedig varázsereje.