2016 májusában, még pont az ingatlanárak felrobbanása előtt sikerült egy családi „örökséget” értékesítünk, ami jó alap volt ahhoz, hogy egy budapesti ingatlant vásároljunk a férjemmel kiadás céljából. A kilencedik kerületi Sobieski János utca egyik jól karbantartott belső körfolyós házában egy 37 négyzetméteres lakásra esett a választás, ami a belső gondozott udvarra néz. A lakás a körfolyosó utolsó lakása, így az ablakok előtt nincs átmenő forgalom. Jó állapotban vettük meg, a fürdőszobát nemrég újították fel, a konyhában kicserélték a szekrények frontjait, új műanyag nyílászárók kerültek a szobákba és egy tisztasági festést is végeztek az eladók. A lakás mellett szólt az is, hogy két külön nyíló szobája van, ami nagy előnynek számít különálló emberek közös albérlete esetén. Láttuk, hogy viszonylag gyorsan és alacsony költségvetéssel kiadásra alkalmassá lehet tenni. Mindkét szempont fontos volt a mielőbbi megtérülés miatt.

Néhány tennivaló azonban így is akadt

• A szobák parkettája megsüllyedt és recsegett-ropogott.
• A félszoba teljes értékű helyiséggé tételéhez szükség volt egy galériára.
• A konyhapult feletti barna csempe és a lakkozott lambéria nagyon lehangoló volt, ahogyan a sötét járólap is.
• A konyhában a hűtő elhelyezését is meg kellett oldani és egy szagelszívó is hiányzott.
• A félszobában és a fürdőszobában a nem megfelelő minőség miatt újra kellett glettelni és festeni a falakat.
• Minden bútort és világítótestet be kellett szerezni.
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 

A költségoptimalizálás jegyében igyekeztünk a lehető legtöbb dolgot saját kezűleg megoldani, így:

• a gépészmérnök végzettségű (de szívesen barkácsoló) férjem megtervezte és megépítette a galériát, elvégezte a villanyszerelési munkálatokat.
• fűtéscsőből, steklámpából illetve a másik szobában virágkaspóból és papírernyőből (amit festékspray-vel lefújtunk) lámpákat varázsolt.
• fehérre festettem a lambériát és a fali csempét is a Harzo hídképző alapozó segítségével, hogy barátságosabbá tegyük a konyhát. Lemázoltam a fűtéscsöveket.
• A jófogáson vettem 3 darab ülőlapján kárpitozott fa széket, amiket némi csavarozás és javítás után átfestettem a Pentacolor dekorfestékkel, és újra kárpitoztattuk.
• Szintén ugyanott rendeltem nagyméretű ipari lámpát a konyhába.
• A szüleim ólpadlásáról levadásztam a testvérem „úttörőbiciklijét”, amit egy alapos lesuvickolás után akril festékspray-vel lefújtunk és a szoba falára applikáltunk (végül bekereteztük).
• „Festettem” egy absztrakt képet a nagyszobába, a biciklivel szemközti falra. Az egyetlen hiányzó dolog a képekről, ami később érkezett meg, az a konyhába szánt PVC szőnyeg a Somogyi és Társa Kft-től. Ez a konyha teljes hosszában futott és fehér színe miatt még világosabbá tette azt.
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 

Remélem, hogy a befektetett munkánk, spórolásból eredő ötleteink másokat is arra sarkallnak, hogy kevés pénzből is merjenek nagyot álmodni. A részletes költségvetés nagyon fontos a határok tisztán látásához, ezt anno, a házunk építésekor már megtanultuk. A fent említett munkálatokra, elektronikai berendezésekre (hűtő, mikró, szagelszívó, halogén hősugárzó) és a bútorokra (beleértve a galériát is) a tervezettel összhangban 1,1 millió forintot költöttünk.”

A 9. kerület egy-másfél évtizeddel ezelőtt még nem az a környék volt, ahol szívesen sétálgattam egyedül, de a rehabilitációs programnak köszönhetően óriási változáson ment keresztül és ma már igazán élhető. A megélt tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes a hosszú távú albérletet keresőkre építeni, "ki vannak éhezve" a normális állapotú és megjelenésű ingatlanokra. Számomra döbbenetes, hogy a kínálat csak csigatempóban követi az emberek igényeit, és luxusnak számít egy jól felszerelt és szépen berendezett otthon. Pedig a fentiek is mutatják, hogy egy kis leleményességgel és utánajárással nem elérhetetlen célról van szó.