Az eddigi hagyományoktól eltérően idén profikra bíztam a lányok tortáinak megsütését, de szerettem volna mégis „anyásítani” egy kicsit. Az amolyan „dekor bakancs-listámon” előkelő helyen szerepelnek a torta dekorok, amelyek feldíszített hurkapálcák vagy mintás szívószálak valamint kis zászlócskák, figurák segítségével emelik az ünnep fényét. Szerintem nagyon ötletesek, kreatívak a Magnólia márka termékei. Az egyedi grafikák, színes zászlócskák, horgolt figurák részlet-gazdagok és magával ragadóak. Nálam abszolút szerelem első látásra.

Képek forrása: http://www.ildo.hu/

A képeken felbuzdulva én is belevágtam egy hasonló projektbe, még az sem szegte kedvem, hogy nyilván nem tudom ezt a színvonalat produkálni. A lényeg szerintem - különösen ha saját gyerkőcről van szó - sokkal inkább a szándékon van.

A szükséges alapanyagok ezek voltak:

• mintás papír szívószálak,
• betű-zászlócskák,
• kötéshez használatos fonal,
• pom-pom sablon (könnyedén készíthetsz papírból is, a mikéntről bővebben itt olvashatsz),
• vékony szalag,
• olló,
• ragasztópisztoly.

Már jó ideje az egyik kreatív dobozkámban lapul egy nagy adag mintás papírszívószál, amikből eddig csak Janka alkotott, de most elérkezett az én időm! Mivel horgolni és rajzolni sem igazán tudok, a jól bevált pom-pomokhoz nyúltam, és négy darab kis méretű, fáradt rózsaszínűt készítettem. Ezeket a szívószálak tetejére ragasztottam. A két szívószál köré tekertem és ragasztópisztollyal rügzítettem a kis füzéreket. A tapasztalat az volt, hogy ilyen hosszú füzérekhez már alig elégséges egy szalag, némi merevítés sem ártott volna. Legközelebb vagy egy vékony drótot is a szalaghoz erősítek, vagy rövidebb feliratot készítek - egy kicsit nagyobb méretű zászlócskán egy egész név is kiférhet.

 A lányok így is oda meg vissza voltak az örömtől és persze már tovább is gondolták az eredeti koncepciót! ♥

Bizony már majdnem két hét is eltelt a legutóbbi workshop óta, de ahogyan látszott már előre is, nem kevés utólagos munkát igényelt ez a téma. Magán a workshopon két alkotás készült el, az egyik egy lóimádó kislány, Bori, szobáját díszíti majd, a másik pedig egy ajtódísz lett, ami már aznap délután ki is került. Ezek ragasztással készültek, nem varrással, a képeken nyomon is tudjátok követni a folyamatot. Azt hiszem mindenki nevében elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt dönteni az inspirációk tengerében, talán túl széles is volt a paletta - ez is tud hátrány lenni. Aztán persze sikerült valami mellett letenni a voksunkat, és ahogyan lenni szokott, most is nagyon változatos munkákat választottak a résztvevők.

A hímzések közül elsőként a sajátomat tudom prezentálni, remélem ezzel tudok egy végső lelkesítést adni a többieknek is, és tőlük is beszállingóznak a befejezett alkotások. Az eddigiektől eltérően mindenkitől szeretnék kérni egy saját "megélést", tapasztalat-leírást is, mivel mást és mást hoztak ki az eltérő témák, máshol voltak a fókuszok és gyenge pontok.

A saját projektemnél az alap két eltérő textil összevarrásával született. Az alsó anyag egy francia méteráru, amiben nagyon megtetszett a nálam vissza-visszatérő madár-motívum és a virágok is. Eltökélt célom volt ugyanis a virághímzés egy érdekes technikával, aminek eredményeképpen egy kvázi 3d-s kép született. Ha nincs épp a kéznél egy, a hímzésben jártas felmenő, vagy éppen újdonságokat keresünk, akkor jól jönnek a különböző oktatóvideók. Én ezekkel készültem:

Magán a workshopon egyetlen virág készült el (óriási döbbenettel konstatálta a kis családom, hogy csak ennyit csináltam???). A többit este 10 után varrogattam és amikor elégedett voltam az eredménnyel, meg is mutattam egy kedves, majdnem hatéves közeli rokonomnak, akinek a véleményére sokat adok. Kicsit elmélázott a képen majd kijelentette, hogy egy Nap még mindenképpen hiányzik róla. Nem volt mit tenni, újra folytattam az öltögetést a már elsajátított technikával. Tegnap este végre befejeztem és reggel már alig vártam, hogy a még kócos kis szöszke stílus-tanácsadóm rámondja az áment. Szerencsére így lett és nem kellett lebontanom az egészet. :-) Így, Anyák Napjához közeledve igazán hálás vagyok, hogy van kitől/kiktől véleményt kérnem és remélem mindig olyan lesz a kapcsolatunk, hogy őszintén el is mondják.

Szerintem nagy öröm és büszkeség, ha valaki saját magának termel valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt. Nem biztos, hogy anyagilag is kifizetődő, de akkor is értékes ez az eredmény. Számomra nemcsak ez utóbbi fontos, hanem maga az út is az, amíg az elvetett apró magból vagy palántából leszüretelhető portéka válik.

Ezt próbálom a lányaimra is hagyományozni, tavaly ruháztunk be egy mini teljes kertészeti szettre és elérkezett az idő, hogy bővítsük (naná, hogy ugyanaz a szerszám kell mindkettőjüknek egyszerre). A kapa, ásó, gereblye, kertészkesztyű leggyakrabban a kisebbik kislányom kezében forog, Róza igazán lelkes kis gazda. Persze az öntözés a legizgalmasabb, ilyenkor mindketten gumicsizmát húznak és kannát ragadnak, hogy a locsolás mellett maguk is dagonyázzanak egy jót!

Janka tavaly már saját kertrészt is kapott, ahol ő maga választhatta ki a termelni kívánt zöldségek körét és el is vetette a magokat. Aztán, hogy úgy mondjam, a természetre (és végül édesanyjára) bízta a továbbiakat… nem sűrűn lehetett látni a növekvő termények felett hajladozni. No de új év, új lendület, s mivel most Róza is csatlakozhat a közösségi élményhez, nagyobb lelkesedést várok.

Megalapozva a kedvet, és fittyet hányva a kertészeti boltok késztermékeire, egy kis DIY jelölőtábla alkotásba fogtunk. Az Otthon magazin márciusi számából származik az alapötlet, ahol hurkapálcára ragasztott színespapír-zászlócskákat láttunk egy összeültetésnél és bumm! bevillant! Ha nagyobb zászlókat vágunk ki és rárajzoljuk a zöldségek ábráját, akkor egy laminálás után remek kis iránymutató válhat belőlük. Triviális és kézenfekvő. A Copyguruban azért egy kicsit furcsán néztek rám, amikor előszedegettem a kis kilapított zászlócskáimat, de le a kalappal, hogy nem küldtek el velük melegebb éghajlatra és egy kis várakozási idő után örömtelien távozhattam.

A laminálás miatt azonban még ragasztópisztollyal sem sikerült eredményesen összeragasztani a jelölőket, így a férjem a nem túl esztétikus tűzőgépezésre beszélt rá. A lényeg ugyebár a használhatóság, de akkor is nehezen áldozom be az esztétikumot...a hurkapálcába sem vetettünk sok bizodalmat tartósságot illetően, azt hiszem hogy néhány óránál hosszabb ideig nem bírták volna a strapát. Valami más megoldás kellett. A múltkori pincejárat (értsd: séta a nagypapa szőlőültetvényéhez) alkalmával gyűjtött mogyoró-vesszőket daraboltuk fel. Ezekről aztán tényleg nem gondoltam volna, hogy egyszer jók lesznek valamire... . 

A tavaszi előmunkált, puha földbe könnyedén bele tudtuk szúrni. Megkezdtük a 2018-as kerti szezont!♥

Az előző bejegyzésben igyekeztem összeszedni néhány megfizethető ügyes fogást, amit te is bevethetsz az otthonodban. Most viszont kitérnék részletesebben is két izgalmas projektre, az ikeahack éjjeli lámpára és a fakorongokból készült képtartóra.

Az eredeti tervem szerint, amiben nem kihúzható kanapéágy, hanem franciágy szerepelt, egy függönykarnisrúd szolgált volna a lámpák távtartójaként. Nagyon vegyes visszajelzéseket kaptam a fix ágy és a kanapé vonatkozásában. Nyilvánvalóvá vált, hogy az életvitel és a személyiség nagyban befolyásolja, ki melyiket preferálná, látatlanban elég nehéz ilyet eldönteni. Végül győzött a multifunkcionalitás és a Brimnes kanapéágy került a bevásárlókosárba.

IKEAHACK falilámpa

Így viszont útban lett volna a világítás, újra kellett gondolni a tervet. A megoldást végül az hozta, hogy az előző tulajdonos otthagyott egy fehér polcot két konzollal, így adta magát, hogy az egyszer már kipróbált ikeahack-et váltjuk be újra. A konzolok is megmártóztak a kobaltkék festékben, az izzók, a foglalatok és a vörösréz textilkábel pedig az S-Light Led-től vándorolt hozzánk. A foglalatok és a kapcsolók nem voltak elérhetőek ebben a gyönyörű színben, ezért alapozás után újra a Pinty Plus Evolution bronz spray segítette elő a tökéletes összhatást. Az összeszerelést a férjem csinálta: a textilkábelt bekötötte a foglalatba, a kapcsolót viszont csak a helyszínen rakta be, hogy a megfelelő magasságba kerüljön. A texilkábel elég merev volt, ezért kellett néhány kábel-leszorító, amiket könnyű volt a fa konzolba beszögelni (a nem látható oldalra kerültek). Elhelyezésüket tekintve pedig a sötétkék hátfal helyett a két oldalfalra kerültek fel, hogy egyrészt helyi világításként egészítsék ki az általános fényt, másrészt a kanapét kihúzva, az esti pihenésnél éjjeli lámpaként is funkcionáljanak.

Fakorong képtartó

Egy íróasztalnál mindig jól jön, ha van hova csíptetni a fontos papírokat, emlékeztetőket, inspiráló üzeneteket. Erre számos megoldás létezik, ilyen például a krétatábla, mágnestábla, parafatábla is, de ezúttal szerettem volna egy új ötletet kipróbálni. Az inspirációt maguk a fakorongok (korábban ilyesmiből készítettem krétatáblát is) adták, amelyek a kamrában hevertek. Persze, azért az nem általános felállás, hogy van valahol parlagon néhány fakorong, ami további felhasználásra vár… de ha mégis, akkor már csak egy kis dekorfesték, néhány facsipesz, laposvas és képakasztó kell, hogy egy olyan képtartót barkácsolj, amilyennel sehol máshol nem találkozhatsz. A fakorongokat Róza lányom hathatós segítségével lefestettük (Pentart dekor fehér és vintage bézs színekben), a facsipeszeket pedig lefújtam bronz színű Pinty Plus Evolution festékspray-vel (amit a lakás számos más dekorjánál is használtam). A fakorongokat sarokvassal rögzítette egymáshoz a férjem és ellátta akasztóval, így már csak a csipeszek felragasztása maradt hátra, amit ragasztópisztollyal könnyen abszolváltam.

Remélem tetszettek ezek a projektek és ti is megpróbáljátok, illetve továbbgondoljátok! Kövessétek facebook oldalamat, ahol további ötleteket/inspirációkat osztok meg a témában.

Ma végeztem az utolsó simításokkal is és fotóztam is lelkesen, hogy minél előbb megmutathassam a végeredményt. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a minőségi bútorok mellé mind-mind olyan kiegészítő került, ami vagy kézzel készült (nem csak általam) vagy nagyon pénztárca-barát. Reményeim szerint ezek újabb bizonyítékai annak, hogy nem feltétlenül pénz kérdése, milyen otthont teremtünk magunknak és talán azt is, az egyedi dolgok még mindig (vagy újra) értéket képviselnek.

Ennek a szemszögéből nézve szedtem pontokba a lakásban látható dekorokat/kiegészítőket. Szemezgess az alábbi tippek közül!

Képtartó polcok: már 995Ft-tól elérhetőek az IKEA kínálatában is a Mosslanda képtartók fehér és fekete színben. Azért szeretem őket, mert segítségükkel nem kell ragaszkodnod fix képekhez, bármikor átvariálhatod a galériád, nem kell újabb lyukakat ütni a falon. Első körben többek között a korábbi workshopokon készült munkáim láthatók rajta.

Romantika kobaltkékben. Kvill képkeret., 1490 Ft. Nagyon szeretem ezt a romantikus formát, de ezzel a műanyag kivitelezéssel nem vagyok kibékülve. Korábban dekorfestékkel festettem át szürkére (link itt) és enyhén visszacsiszoltam, de a mostani kiszemelt kéket aPinty Plus Evolution akril festékspray-vel tudtam könnyedén felvinni. Én elég óvatos vagyok vele, három rétegben szoktam felvinni, mert könnyen megfolyik. A rövid (kb. 15 perces) száradási idő miatt így is gyorsan végeztem vele.

Textillel bevont faliújság: a Väggis parafatábla 895 Ft-ért elérhető, további (textiltől és gombostűtől függően) néhány száz forintért pedig igazán egyedi külsőt adhatsz neki. Ide kirakhatod gyermeked legszebb alkotásait, a kuponokat, a színházjegyeket, a naptárat, a pizza-rendelés telefonszámát, és garantáltan minden szem előtt lesz!

"Lerakom rekeszek" Knagglig ládából Egész kis „infófal” alakult ki a két kis faládával kiegészülve, amit még az előző lakó hagyott ott és mindenképp fel akartam használni. Levelek, kulcsok, újságok, sálak, apróságok hasznos kis lerakóhelye lesz majd szándékaim szerint, hiszen egy kislakásban minden lehetőséget meg kell ragadni a tárolókapacitás maximalizálása érdekében.

Banner. Tavaly volt szerencsém Szilhalmy-Papp Verát, a Wonderbanner megálmodóját vendégül látni egy workshopon, akitől kaptam is ajándékba egy bannert, ami azóta is az előszobánk dísze. Már vártam az alkalmat, hogy egy új lakásdekor kapcsán újra összeérjenek útjaink, ezért nagyon örültem ennek a lehetőségnek. Az ’Urban jungle’ minibanner számomra nagyon modern közvetítője egy olyan mottónak, életérzésnek, ami ehhez a kislakáshoz társul, már csak Városligeti elhelyezkedése kapcsán is. Vera elképesztően gyorsan elkészítette és postázta is a terméket, amit külön köszönök neki! 1990 Ft-os árával abszolút bekerült a személyes „jóáras dekortermék „ kategóriámba.

Újrahasznosított textilpárnák. Ha szeretnétek elmélyülni ebben a témában, szeretettel ajánlom Nektek Jupcycle oldalát, ahol sok érdekességet olvashattok egy környezetvédelemre törekvő édesanya projektjeiről, aki a textil-újrahasznosítást tűzte zászlajára. A lakberendezés szerintem egyértelműen az a terület, ahol ennek abszolút helye van és az általa készített két párna ékes bizonyítéka ennek. Remélem lesz erről egy külön bejegyzés, mert nagyon érdekes volt az egész folyamat!

Vranek Hédi kerámiák. Az étkezőben látható csipkemintás tányérok Vranek Hédi munkái. Nagyon szeretem ezt a formát és mintát is, nekem is van itthon egy bordó darab! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de különleges érzés egy kézzel készült kerámiát tapintani...

Törésbiztos szappantartó. Már másodszor rendeltem Hobbizsó pólófonalból készült szappantartóját, ezúttal virág alakban. Sötétkékben is gyönyörű!

Legközelebb  a diy lámpáról és a fa-képtartóról fogok egy kicsit részletesebben írni, hátha Ti is kedvet kaptok hozzá!

Pontosabban hímzett/varrt/foltvarrt sztorikról van szó. Először a Pinteresten botlottam a témába, de aztán Instagramon felfigyeltem Helloevusra, aki gyönyörű variációkat készítve kihozza a témából a maximumot. Miről is van szó? Egy hímzőkeretbe feszített textilbe (ami lehet vászon, lenvászon, dzsörzé, karton, keresztszemes hímzésekhez használt anyag) hímzéssel, horgolással, rátéttel vagy festéssel kis történeteket alkot.

A témák igazán sokszínűek, nem korlátozódnak csak gyerektémákra, bár kétségtelenül abból van a legtöbb. Én is imádom a kedves állatkás, virágos, járműves képeket, de nagy kedvenceim az egyéb montázsok is, amikor a különböző anyagok és díszítési technikák keverednek és egy nagyon sajátos hangulatot teremtenek.

A hímzőkeret számomra egyébként is egyfajta jolly joker dekor-kellék, remek alapanyagnak bizonyultak a Mikulás-kuckóban mint csillagok és készült már gomb-óra is belőle a fodrászüzletbe és egy másik fajta ketyegő a lányaim szobájába és ne feledkezzünk meg Zsuzsa barátnőm horgolt álomfogóiról sem. Ha nem akarod túlvariálni a dolgot, akkor csak feszíts bele szép textileket, vagy akár csipketerítőt. Minél több van belőlük, annál jobb, együtt még jobban mutatnak. Lehetnek különbözőek is, ha a tárgykör, textúra, vagy a szín összeköti őket, nyert ügyed van!

Visszakanyarodva aktuális témánkhoz: ami az alapanyagokat illeti, gyakorlatilag bármit felhasználhatsz, amit otthon találsz! Fonalak, gyöngyök, gombok, mintás textilek, barkácsfilcek… mind-mind jól mutatnak. Először persze szükséged lesz egy himzőkeretre. Felhasználhatod a nagymamádét, anyukádét és akkor extra személyes jelentőséggel fog bírni, de ehhez a projekthez nincs szükség nagy masszívitásra, bőven megteszi egy főleg dekorációs célra szánt darab is. Kipróbált lelőhelyem erre az Opitec, nagyon jó áron rendelhetsz innen kétféle méretben is. Ezután pedig nézz szét otthon a varrós-dobozban (nem is tudom, mindenkinek van ilyen???), inspirálódj (mondjuk ebből a Pinterest-es mappámból) és alkosd meg a te képedet!

Forrás: https://hu.pinterest.com

Ha az ötlet tetszik, de egyedül nem vágnál bele, akkor kövesd facebook oldalamat és jelentkezz következő workshopomra, ahol együtt felfedezzük az ebben rejlő lehetőségeket! Nagyon kíváncsi vagyok, ki mivel rukkol majd elő, hisz ez egy nagyon izgalmas "svédasztal", mindenki azt szed a "tányérjára", amit csak a szeme kíván!

 A workshop dátuma: 2018. április 8. vasárnap délután 15:30-tól 17:30-ig, helyszín most is a váli Könyvtár lesz.

Hogyan lehet 27 négyzetméter teljes értékű otthon? A megfelelő mennyiségű tároló helytől? Egy kétfunkciós fekhelytől, ami nappal kanapé, éjszaka kényelmes ágy? A kisméretű, világos bútoroktól? A DIY megoldásoktól? Remélem mindentől így, egyszerre, legalábbis ez a célom.

Nézd meg, hogyan újulnak meg a lomtalanításból megmentett székek kobaltkék színben! Hogyan lehet egy leértékelt áruk osztályán vásárolt kanapépárna-huzatból menő faliújság (amit te is könnyedén elkészíthetsz, itt olvashatsz róla)! Hogyan lehet pofonegyszerűen, csupán geometriai formák festésével hatásos dekorációt készíteni? No, és hova kerülnek a workshop-sorozatunkon készült tárgyaim?! 

A székek egy budapesti lomtalanításból származnak. Csiszolás és glettelés után alapozóval kezeltük, ami után két réteg Trinát magasfényű zománcfestéket (RAL 5013) kaptak.

A már alapozott feszített vásznakat a falfestéshez is használt, színre kevert (RAL 5013) héra festékkel festették le a lányaink. Ezután a férjem megrajzolta a geometriai formákat és körbemaszkolta, majd a Pinty Plus Evolution bronz akril spray-vel lefújta a mintát. Sajnos a maszkolószalag nem 100%-os ilyen esetekben, ezért eltávolítása után szükséges volt még ecsettel meghúzni a kontúrt. Nektek mit "üzennek" ezek a képek? 

Mint tudjátok, nagy kedvenceim a faliújságok, mert szerintem minden otthonban vannak olyan papírok, amiknek feltétlenül szem előtt kell lenniük. Ha engem kérdeztek, nem mindegy a külcsín, ezért egy erős textillel vontam be az IKEA parafa táblámat, és réz színű gombostűkkel körbetűztem. A textil is az IKEÁ-ból származik, a leértékelt áruk osztályán találtam néhány bézs színű kanapépárna-huzatot, amit 990 Ft-ért meg is vettem. Egyszerűen nem hagyhattam ki ezt az alkalmi vételt!

Sok-sok apró mozaik, ami hamarosan összeáll egy teljes képpé, hogy egy „pofás” kis lakás kerekedjen a végén. Cseppet sem unalmasan. Csak visszafogottan. Neked tetszik?

Volt némi átrendeződés a létszámban és személyekben (hiszen az élet mindig zajlik), és úgy alakult, hogy az előző alkalomhoz képest voltak új alkotók is, aminek nagyon örültem! Azt hiszem nem túlzok (két alkalom után sem), ha azt mondom, hogy lenyűgöző a workshopokra jelentkezők kreativitása! A témaválasztás ugyanis önálló - amit szeretnék továbbra is megtartani – s bár ez  időgazdálkodás szempontjából kiszámíthatatlanná teszi az alkalmakat, mindannyian nagyon élvezzük.  Ezúttal készült egy monogram Hannának (aki szintén tevékenyen részt vett a munkában), markoló Gáborkának, ugyancsak a gyerektémát gazdagította egy zsiráf valamint egy óriási bagoly. No persze volt egy másik vonal is, madársziluettekkel, hölgy-képpel, Budapest felirattal. A változatosság gyönyörködtet, szokták mondani, és én is tapasztalom hónapról hónapra.

Az alapanyagok beszerzésében most is támogattuk egymást, volt, aki feszített vászonra applikálta a gombokat, amihez jó lelőhely volt a Jysk és Kik is. A tömörfa most is szerephez jutott, ahogyan a képkereteket is magukévá tették a résztvevők. Ahogyan szemet vetettek az egyik inspirálónak szánt képen a zsákvászonra is, amivel bevonták az alapot. Akinek nem volt otthon ilyen, annak én szabtam egy korábbi beszerzésemből. Bár mindenki hozott saját gomb-és gyöngykészletet, a homogén alap elérése miatt rendeltünk gombokat a Gomboldától, a rendelést/logisztikát Bereczki Zsuzsa intézte nekünk. Ezekkel alapvetően nagyon elégedettek voltunk, jó minőséget kaptunk az ígért színekben. Érdemes azért rendeléskor rákérdezni a gombméretekre, mert a nagy gombokat sokkal nehezebb felhasználni, a kisebbekkel jobban lehet ügyeskedni.

Legtöbben azt az utat választottuk, hogy nem egy sablonra, hanem közvetlenül az alapra ragasztottuk a gombjainkat, persze a sablon körvonalának felrajzolása után. Ahogyan múltkor is, most is a kontúrok megrajzolása okozta a legtöbb fejtörést, amit a gombok átfedéses ragasztásával, illetve gyöngyökkel oldottunk meg. Éppen ezért praktikus csak nagyon-nagyon halvány körvonalat rajzolni. A munkákat most sem sikerült maradéktalanul befejezni a helyszínen, néhányunknak maradt egy kis házi feladat, de a legelszántabbak még vasárnap este befejezték. A projekt élvezhetőségének legjobb fokmérője, hogy számos alkotó rögtön kereste az újabb gomb-kihívást! ♥

Ez a vasárnap délután is nagyon klassz volt, már tervezem is a következő alkalmat! Ne maradj le róla, kövesd a facebook oldalamat! :-) 

A Városliget közelében, egy tetőtéri garzon dekorja és kiadásra való felkészítése a következő nagyszabású projektem, amit szeretnék Veletek megosztani. Körülbelül egy éve újították fel a lakást, igazán fiatalos és letisztult stílusban, de mivel egy fiatal hölgy volt a tulajdonosa és lakója, az összkép elég nőcis lett. Ami persze abból a szempontból nagyon jó, hogy passzolt akkori birtokosához, de egy új albérlő-keresés szempontjából nem feltétlenül előnyös. Ezért azt a megbízást kaptam, hogy néhány költséghatékony-változtatással unisex külsőt kapjon a lakás, hogy férfi és nő egyaránt megtalálhassa benne számítását. 

Az alapbútorok nagy része adottság (az előző tulajdonos ezeket jutányos áron átadta az újnak– mivel külföldre költözik, nem is tudná hasznosítani a továbbiakban), de pár még beszerzésre vár. Nyilván ezeknél és úgy általában is igaz, hogy kisebb méretű és/vagy multifunkciós darabok élveznek előnyt. Ami a színeket illeti, adottság a fehér falszín, a világos laminált padló és az arany/fekete csempeburkolat, amihez kiegészítésként a kobaltkék és a vörösréz (bronz) fog társulni. Megszokott módon lesz bőven diy és felújítás, és szeretném új szokásommá tenni az újrahasznosítást textil témakörben is, amihez most a Jupcycle lesz segítségemre.

A hangulati tabló a színekkel és ötlet-inspirációkkal elkészült, a megvalósítás is elindult (még ha döcögősen is a munka és gyerkőcök betegségei miatt). Legyetek társaim ebben az utazásban, és ne legyetek rest megmutatni/elküldeni saját kisteres okos ötleteiteket! Jelszó: kis terek – nagy ötletek! Folyt. köv.

Képek forrása: https://hu.pinterest.com

Egy évvel ezelőtt, 2017 februárjában kezdtem el írni lakberendezési témájú blogomat, hogy megosszam ilyen jellegű projektjeimet, tapasztalataimat. Sokat tanultam ezalatt az idő alatt minden tekintetben. Megtanultam bejegyzést írni, olyan képeket készíteni (vagy legalábbis utólag csiszolgatni rajtuk), amiket viszont szeretnék látni, a gyerekszobákat újragondolni, diy munkákat készíteni. Örömmel töltött el, amikor ki kellett találni, mitől lehetne egy lurkó kuckója szívet melengető, amikor jól sikerült egy bútorfelújítás, amikor valaki a blogom hatására saját kezűleg készített valamit… De nem minden klappolt minden elsőre. Amikor egy tucat borosüveg-robbantás sem sikerült, így nem lett belőle lámpabúra. Amikor vissza kellett csiszolni a festéket, vagy a maszkolószalag alá is befolyt. Amikor a nagy nehezen kiszenvedett varrást visszabontottam, amikor jóval hamarabb fogyott ki a festékem, mint számoltam. De mindig mindent a tőlem telhető legnagyobb igyekezettel csináltam és örömmel tölt el, hogy vannak olyan bejegyzéseim, amiket több ezren olvastatok. Nézzük, mik voltak a  legnépszerűbb bejegyzéseim:

Beleszeretni egy panelbe

Egy kétszobás, 49 nm panellakás teljes megújulását láthattátok/olvashattátok. A cél egy mai igényeknek megfelelő, fiatalos, ugyanakkor letisztult otthon kialakítása volt. A hosszú távú albérletet keresőket célozta meg, akik igényesek a környezetükre és ezért hajlandóak is némi többletköltségre. Szerencsére két fiatal barátnő személyében nagyon gyorsan meg is találta, akik gyönyörűen vigyáznak a lakásra és a saját ízlésüknek megfelelően tovább is alakították.

Pasztellre hangolva - IKEA alapdarabok kreatív ötletekkel felturbózva

Egy igazi IKEA-turbó gyerekszoba projekt, ami a szívem csücske volt imádnivaló kis tulajdonosaik miatt, akiket pocaklakó koruk óta ismerek. Édesanyjuk, kedves barátnőm igencsak szabad kezet adott és minden ötletre rábólintott, így igazi jutalomjáték volt ez a munka. Elég rövid idő adatott az alapanyagok beszerzésére és feltuningolására, hogy kiutazásunkig elkészüljek, de szerencsére mindent sikerült abszolválni! A helyszínen a szokásoshoz képest jóval kisebb zökkenők voltak (amit a túlélőcsomagunkkal megoldottunk), így megalkuvások nélkül minden eltervezett dolgot meg tudtunk valósítani. A legszebb és legigazibb visszajelzéseket, anyai könnycseppeket és boldog gyermekmosolyokat kaptam, amiért minden izgalom és munka megérte!!!

 Lakberendezési ötletek egy McDonald's-os ebéd árából

A harmadik bejegyzés népszerűsége szerintem abban rejlik, amit a címe is ígér: megfizethető lakberendezési ötleteket. Ezzel az a nem titkolt célom volt, hogy kezdjünk el más szemmel gondolkodni, ha otthonunkról van szó, és ne csak a készen kapott megoldásokban keressük a választ. Tapasztalataim szerint egy kis kreatív (kötekedő) hozzáállással nemcsak a költségeken tudunk sokat faragni, hanem a végeredmény is igazán egyedi lesz, amire öröm lesz ránézni, hiszen saját hozzáadott értékünket képviseli.